Városi Iskolai és Gyermekkönyvtár

Az olvasás és az irodalom jelentőségéről: Vargas Llosa perui író gondolatai

Kétségtelen, hogy napjainkban nagyobb gondot kell fordítani az olvasásra, illetve az irodalom fejlődésére. Az olvasás egy olyan folyamat, amely megmozgatja az ember szellemét, fantáziáját, egész lényét. De egy könyv megléte még nem elég.. Roland Barthes szerint egy történet, egy könyv csak akkor lesz azzá, ami, ha olvasni kezdik. Akkor kezd élni a könyv. Manapság, a digitális kultúra terjedésével, a könyv, mint közvetítő eszköz kezdi elveszíteni uralmát, helyére az egyre népszerűbb e-book törekszik. De vajon mennyire szolgál ez a technikai fejlődés az olvasás mikéntjének változására? Vajon az olvasás megváltozik, ha már nem a hagyományos papír alapú könyvet szorongatjuk otthon, a metrón vagy bárhol, amerre járunk, hanem egy kis téglalap alakú fém-műanyag e-book olvasót? Hiszem, hogy a könyv, mint olyan nem tűnik majd el a homályban.

Aki szenvedélyesen olvas annak úgyis a régi könyvek illata marad felbecsülhetetlen, nem a magunkkal vihető több száz könyv besűrített változata. De ettől eltekintve a lényeg mégiscsak az, hogy olvasni kell! Nem azért, mert az embertől ezt elvárják, hanem önmagunkért. Aki olvasott már valaha jó könyvet, akinek vannak kedvencei, annak ezt nem kell magyarázni. Aki olvasás-ellenes, annak meg azt üzenjük, hogy csak rossz helyen keresgélt, tessék tovább próbálkozni. Annyiféle történet van a világban, ami megismerésre vár, hogy kizárt, hogy ne találjon az ember legalább egyet, ami neki tetszik. Úgyhogy emberek könyvre, e-bookra, netre… fel!

Zelk Zoltán: Hóember

Csillog a fákon a zúzmara,

ragyog, mint az ezüst,

s repül a sivalkodó szélben

akár a por, a füst.

Serényen dolgozik három gyerek:

fagyos kezeikkel

gyúrják a havat, mint agyagot,

készül a hóember.

Szénből, kavicsból kap szemeket,

hadd nézze: a világ

milyen fehér! S milyen szépek

az ezüst téli fák.

Charles Dickens (ejtsd: diknsz) Károly (álnevén Boz), angol iró, szül. Landportban, Portsmouth mellett 1812 febr. 7., megh. Gadshill Placeban, Rochester mellett 1870 jun. 9. Igen szegényes viszonyok közt nevelkedett fel Chathamban, Rochesterben és Londonban és ez utóbbi városban egy ügyvédhez állt be irnoknak. Ismeretkörét folytonos önképzés utján igyekezett nagyobbítani és e célból gyakran megfordult a British Museumban. Irodalmi működését néhány év mulva mint hirlaptudósító kezdte meg; eleintén a Sun, később a Morning Chronicle munkatársa volt. Időközben kiadta a londoni alsóbb néposztály életviszonyaiból merített vázlatait, melyek Cruikshank tollrajzaival ellátva Sketches of London (1836-37, 2 köt.) c. jelentek meg. E vázlataival és az 1837-38. években, heti füzetekben megjelent Pickwick papers-jeival D. megalapította irói hirnevét. A következő évben irta korszakalkotó, a nép alsóbb rétegeinek életét festő regényét: Oliver Twist-et. 1842. Amerikát, aztán Olaszországot utazta be és 1845. az idősebb Dilke-vel együtt Daily News cimen szabadelvü lapot alapított. Néhány év mulva azonban e lap szerkesztésétől visszalépett és 1850. a Household Words cimü néplapot indította meg, amellyel a középosztály művelődésére nagy hatást gyakorolt. E lap helyében 1859. All the year round cimen uj hirlapot adott ki. Jelentékeny drámairói tehetséget is mutatott D. azokban a szindarabokban, amelyeket a Literary guild, egy elöregedett irók számára alakult intézet adott elő. Nagy sikert aratott továbbá azokkal a műveiből vett felolvasásaival is, amelyeket 1867-68-ban Amerikában tartott. Ez a folytonos, fáradságot nem ismerő tevékenység azonban egészségét is nagyon megrongálta, ugy hogy néhány év mulva 1870. szélütés érte. A Westminster-apátságban temették el. D. a fővárosban nevelkedvén és irnoki és hirlaptudósítói minőségében is sokat forogván az alsóbb nép között, alaposan megismerkedett annak életviszonyaival, szokásaival; a népéletnek ez a mélyreható ismerete, mindenre, különösen a komikus helyzetekre kiterjedő éles megfigyelő képessége, az emberiség szomoru sorsa iránt tanusított élénk részvéte, a komikus és megható elemnek sajátságos keverése teszik bájossá műveit, melyek az olvasó figyelmét mindvégig lebilincselik, noha legtöbbjükben hiányzik az egységes, következetes terv. D. magyar elbeszélőiróinkra is hatást gyakorolt. Művei közül megemlítjük: Nickolas Nickleby (1839); Master Humphrey”s clock (1840-41); Barnaby Rudge (1841); Martin Chuzzlewit (1843); Dombey and Son (1848); David Copperfield (1850); Bleakhouse (1853); Hard times (1854); Little Dorrit (1857); A tale of two cities (1859); Great expectations (1861); Our mutual friend (1865); The mystery of Edwin Drood (1870, befejezetlen maradt); American notes for general circulations (1843); Pictures from Italy (1845); A Christmas carol inprose (1843); The chimes (1844); The cricket on the hearth (1845); The battle of life (1846); The haunted man and the ghost”s bargain (1848); Memoirs of clown Grimaldi; A child”s history of England (1852); Speeches, literary and social (1871). Leveleit: The letters of Charles D., legidősebb leánya adta ki (London 1879-80, 3 köt.) D. művei megvannak a Library edition-ban (London 1881, 30 köt.), a Charles D.” edition-ban (u. o. 1881, 21 köt.) és a Tauchnitz-féle kiadásban (Lipcse 48 köt.) stb. Magyar fordításban megjelentek: A Dickwick-klubb hátrahagyott iratai. Ford. Huszár Imre (Pest 1863); Két város. Ford. D. B. és B. V. (Pest 1865); Barnaby Rudge. Ford. Berczik Árpád (Pest 1872); Twist Oliver. Ford. Gondol Dániel és Gátszegi Ödön (Pest 1843); A tüzhely tücske. Ford. Julia (Kolozsvár 1873); Dombey és fia. Ford. Bus Vitéz (Budapest 1874); Nickleby Miklós és családjának élete és viszontagságai. Ford. Benedek Aladár (Budapest 1875); Karácsonyi ének. Ford. Belényesi Gábor (Budapest 1875); Chluzzlewith Márton élete és kalandjai. Ford. Gyöngyösi László (Budapest 1885); Copperfield Dávid. Ford. Zichy Camilla (Budapest 1877); Egy arisztokrata nő. Ford. Dallos Gyula (Esztergom); Karácsony-éj. Ford. Nagy Péter (Kolozsvár 1846); Nehéz idők. Ford. dr. Récsi Emil (Pest 1850, Téli könyvtár); Puszta ház. Ford. u. az (u. o.).

http://www.kislexikon.hu/dickens.html

Tudósítás a versenyről:
http://www.tveger.hu/hirekreszlet.php?hir=4506
Gratulálunk az 1. helyezett Papp Dalmának.
Felkészítő tanár: Szabó Erzsébet
Szép helyezést ért el még: Garas Vivien és Kríger Konrád

RAJZPÁLYÁZAT
RAJZOLJ VIDEÓKLIPHEZ!
A Csillaghúr Együttes következő klipjében a Te rajzod is szerepelhet, ha elküldöd nekünk királylányos,
királyos, boszorkányos vagy tündéres rajzaid a palyazat@csillaghur.hu e-mail címre.
A legsikerültebb alkotások szerepelni fognak a most készülő klipben, a beküldött rajzok pedig megjelennek a Csillaghúr Együttes honlapján.
www.csillaghur.hu
A beküldők között három darab KÉPZELD EL! c. gyermekvers kötetet sorsolunk ki!
Itt a remek alkalom, hogy világhírre tegyél szert!
RAJZRA FEL!
Kedvcsinálóként hallgasd meg a HA KIRÁLYLÁNY LEHETNÉK c. dalt az Egyszervolt.hu oldalán!

http://egyszervolt.hu/dal/ha-kiralylany-lehetnek.html

A rajzok beküldési határideje: 2012. február 29.

Nagyon jó minőségű, akár 3D-ben is megtekinthető városnéző sétát tehetünk virtuálisan.

http://www.norc.hu/street-view/

Keddről szerdára virradó éjszaka több órán keresztül táncolt az égen a sarki fény, de sajnos csak Magyarországtól északra fekvő területeken. Gyönyörű felvételek Finnországból, Norvégiából. forrás: www.origo.hu